Többet tud egy állatorvos, mint Dr. Google? - 1. rész

Gonoszok-e a kullancsok vagy csak rossz az imázsuk?  
Mennyi idő alatt lesz 2 macskából 11 millió?  
Védettebbek-e a benti állatok?  
Miért hisszük, hogy a szembe járnak inni a bolhák?   

Dr. Király Péter, állatorvos, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója a többi között ezekre a kérdésekre is választ ad, miközben azt fejtegetik Sváby Andrással és Karcsikával: meddig is bízhat egy gazdi az interneten talált információkban, és mikor kell állatorvoshoz fordulni?   

 Vendégünk: Dr. Király Péter   
www.rex.hu | www.facebook.com/rexalapitvany | www.kiralypet.hu | www.facebook.com/kiralypet    

 Moderátor: Sváby András és Karcsika   
www.facebook.com/svabyoldala    

Légy te is felelősségteljes gazdi!​

Honlap és blog: www.kisallatorvos.hu

Facebook oldal: www.facebook.hu/kisallatorvos ​

YouTube csatorna: www.youtube.com/@kisallatorvos-wearefamily3918

Transcript

Sváby András: És ebben a pillanatban elkezdődik a Kisállatorvos podcast! Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a kutyáknak. Ez egy fantasztikus új kezdeményezés. Itt van mellettem állandó műsorvezetőtársam, Karcsika, aki mindig oda fog figyelni az összes adás alkalmával, hogy mindent jól mondunk-e el és helyes-e, amit a kutyákról, illetve a cicákról állítunk, mert Karcsikáról tudni kell, hogy természetesen ő is nagyon kedveli a cicákat, egyáltalán nem ellensége a cicáknak. És az első adásban itt van velem szemben a vendégem, Dr. Király Péter szakállatorvos, állatorvos, ugye a 30 éves Rex alapítványnak az alapítója, az elnöke, ...lehet azt mondani? Az állatorvosok nem szenvednek ilyen rangkórságban, ugye?
Király Péter: Abszolút nem!
 S: Nem kell professzornak meg főorvosnak, meg ilyesminek szólítani téged. 
K: Igen, elég, ha csak doktor doktor, mpx, hc mikroprofesszor, makroprofesszor, Dr. Király Péternek hív. Természetes nem. Mikroprofesszori és makroprofesszori címeket egyébként szoktam magam osztogatni a nyári táborainkban, amikor a gyerekeket állatorvosi tudományokra tanítjuk. 
S: És ugye azt is tudják rólad sokan, hogy magánpraxisod is van. Hol is van a rendelőd?
K: Káposztásmegyeren immár harminckét esztendeje rendelek és az elmúlt két évben picit szűkítettem a portfóliót, két rendelőnk volt, most már csak egy. Úgyhogy most az újabb jelszavam az, hogy merjél kicsit álmodni. És egy nagyon szép, nagyon derűs, szofisztikált, jól felszerelt kis rendelőnk van.
S: De bármit lehet hozzád vinni, kutyát, macskát, bütykösfejű csótányt, papagájt, amit akarnak az emberek. 
K: Valóban így van, hiszen kolléganőm is egzotikus állatokra specializálódott, jómagam is szakállatorvos vagyok, főleg bőrgyógyászattal foglalkozom. 
S: Ja, én csak blöfföltem, hogy bármit hozhatnak.
K: De tényleg, egyébként így van. 

S: Na, kezdjük egyébként a fő témánkat, ugye az MSD Animal Health 2019 és 21 között a Protect Our Future Too, tehát Védd Meg A Mi Jövőnket Is kezdeményezés keretében 327 darab kullancsot azonosított és vizsgált meg, amelyeket 211 kutyáról és 12 macskáról gyűjtöttek annak érdekében, hogy megállapítsák, milyen gyakorisággal fordulnak elő különböző kórokozók az élősködőkben. Kezdjük a kullancsokkal. Mi ennek a kutatásnak az eredménye, mit lehet erről az egészről tudni?
K: Nagyon érdekes, hogy ugye a vérszívó vámszedők, ahogy én szoktam nevezni őket, a kullancsok, azok nem azért jelentenek nagy problémát, mert elszívják a gazdaállatól vagy akár az embertől a tápanyagot, bár nagyon érdekes, hogy ha nagyon nagy mennyiségben vannak jelen és nagyon kicsi az állat, akár vérszegénységet is okozhatnak. 
S: Mondjuk egy süniben hogyha felkapaszkodnak a hasára.
K: Így van, 30-40 kullancs is megtelepedhet rajtuk. A kullancsok esetében az a nagy veszély, hogy nem csak egyirányú a vérszívás, hanem sokszor a nyálmirigyeikből visszajuttatnak kórokozókat a gazdaállat szervezetébe és ez nagyon komoly veszélyeket okoz. Érdekes módon azonban, megállapították azt, hogy bár Magyarországon 27 kullancsfaj van jelen, ezek közül csak 21, ami igazából őshonos. És csupán 2 az, ami társállatoknál is gyakran megtalálható.
S: Szerintem sok mindenkit meglep ez a szám. Ezek egymásra nyilván hasonlító kis állatkák, gonosz állatok... gonoszok a kullancsok?
K: Én nem mondhatok ilyen, hiszen ők is csak élni akarnak.
S: Rossz az imázsuk, nem?
K: Rossz az imázsuk. Úgyhogy nagyon érdekes, hogy mi a különbség a nőstény és a hímkullancs között: mindegyiknek van egy ilyen kis hátipajzsa, ez a kis csillogó felület a hátukon.
S: Ami kilóg a bőrből és lehet látni. 
K: Így van!
S: Amibe megkapaszkodunk és megpróbáljuk kihúzni a fejüket. Így van? 
K: Pontosan ez az, ez a háti pajzs. Ez a nőstényeknél picike, a hímeknél viszonylag nagy. Ennek megfelelően a nőstényeknek a vérszívó konténere az nagyon nagyra tud nőni, tehát magyarul ők tele tudják szívni magukat. Szinte biztos, hogy ha egy szívott kullanccsal találkozunk, akkor az nőstény. 
S: Az amelyiknek egy 5 forintos nagyságúra is meg tud nőni a potroha vagy a hasa, az nőstény. 
K: Így van. Na most a baj az, hogy ilyenkor az ember nekiáll, elkezdi kiszedni. Hogyan csinálják? Körkörösen. Ugye nagy viták vannak, hogy jobbra vagy balra. Egyik irányba sem szabad tekergetni, mert ezzel tulajdonképpen belepumpáljuk a kórokozót az állat szervezetébe. 
S: Egy kicsit úgy, mint a pezsgősdugót? Tehát meg kell ragadni és ki kell venni?
K: A legeslegfontosabb az, hogy az embernél mindig legyen ha erdőben jár kullancs csipesz, ami tulajdonképpen a szívószervnél lezárja, hogy ne tudja öklendezni, visszajuttatni ezt a kórokozót a gazdaállat vagy akár az ember szervezetébe. És azt is tudni kell róluk, hogy a kullancsok, azok a fertőzést áttételesen is beolthatják akár az emberbe, (ugye ezeket zoonózisoknak hívjuk, amik állatról emberre terjedő betegségek) hogy például egy fertőzött kutyából a lyme-kór kórokozóját ki szívva egy másik állatba vagy akár egy emberbe is átadhatják, tehát ily módon zoonózis is lehet. Gondoljuk azt, hogy az erdőben járva vagy egy erdei séta után az ember nem megfelelően védi a kutyáját, a kutya fertőződik és a későbbiekben ez akár egy emberi fertőzés forrása is lehet. 


S: Milyen betegségeket terjesztenek? 
K: Alapvetően két betegség van és ez is főleg kutyákban fordul elő: a babéziózis és a lyme-kór, amit kullancsok terjesztenek. A babéziózis során a kórokozó egy egysejtű, a vérszívás során bekerül az állat vérkeringésébe, beveszi magát a vörösvérsejtekbe, elszaporodik, szétrobbantja azokat és ezáltal egy komoly vérszegénységet is okozhat.
S: Ezt úgy kell elképzelni laikus szemmel, hogy besűrűsödik a vére? Tehát megváltozik a színe?
K: Inkább az az érdekes, hogy nem a vérnek a színe változik meg, hanem a széteső vörös vérsejtekből kiszabadul a hemoglobin, a vérfesték anyaga, és ez a vizeletet barnás színűvé vagy sötétebb színűvé festi. Van, amikor egészen jódszerű színezete van a vizeletnek. Tehát hogyha egy hosszas erdei séta után kullancsokat távolítunk el az állatról és pár nappal később lázas lesz, a vizelete besötétedik, feltétlenül menjünk állatorvoshoz. Hasonlóképpen, egy picit hosszabb lappangási idővel bír a lyme-kór, ahol ugyancsak a láz, vagyis egy hullámzó, vissza-visszatérő magas, 40 fok fölötti láz hívhatja fel a figyelmet a betegségre. A másik érdekes tünet lyme-kórnál, hogy egy sokizületi gyulladás is kialakulhat. Ugye ezt a gazdi úgy veszi észre, hogy sántít az állat. Nagyon érdekes, hogy mind a két betegség egész jól gyógyítható, időben észrevéve.
S: Pont ezt akartam kérdezni, hogy ezek halálos betegségek vagy gyógyíthatók?
K: Mind a két betegség gyógyítható. De időben észre kell venni, mert hogyha nagyon későn vesszük észre, akárcsak ember esetében, nagyon komoly károkat okozhat és krónikus betegséget. 
S: Például?
K: Például ez az ízületi probléma vagy a szívmellhártya gyulladás, az nem marad nyomtalan és akár élete végéig ennek a stigmáját hordozhatja az állat. 
S: Tehát megviseli az állatot. 
K: Így van, így van.

S: Egy kicsit beszéljünk a gyógyszerekről, illetve kullancsűzőkről. Ezek hogyan működnek? Elmondom az én tapasztalatomat a Karcsikával. Ugye ő már hatéves, gyakorlatilag egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor találtunk benne kullancsot, de mindig elhalt állapotban. Tehát hogy van egy icipici kullancs, sokszor napokkal a kirándulás után vettük észre, tényleg, háromszor-négyszer, de már nem élt, tehát nagyon egyszerű volt kiszedni. Ez amiatt van, mert használja ezeket a szájon át alkalmazható szereket?
K: Valóban így van, tehát ezek a szerek a közhiedelemmel ellentétben kizárólag a hidegvérű állatokra jelentenek veszélyt, láttam egyszer egy videót egy jól működő kullancs- illetve bolhaelleni nyakörvről. Egy olyan felvételt, amikor az állaton volt rajta a nyakörv és messze tőle, több tíz centivel arrébb levideózták, hogy mit csinál a kullancs. És nagyon érdekes volt, a kullancs mintha gyakorlatilag égett volna a lába alatt a talaj, úgy kapkodta a lábát és tényleg pár percen belül el is pusztult. Ugyanez történik egyébként a tablettás készítmények során, hogy ahogy a vérszívás elindul, ahogy az állat szervezetébe jut vagy a nyirok keringésbe a hatóanyag, az állatnak már nincs ideje arra, hogy visszajuttasson mérgező anyagot az állat szervezetébe. 
S: Tehát a kullancs először elkezdi szívni, először befúrja magát...
K: Először érzéstelenít. Ez egy nagyon érdekes dolog. 
S: Érzéstelenít?
K: Igen, tehát mint a lidocain. 
S: Ezért nem érezzük, ha egy kullancs belemászik a bőrünkbe. 
K: Pontosan. Érzéstelenít, utána fúr, csinál egy mélyfúrást és elkezd szívni, és utána amikor már tele van, akkor szokott ez a visszaöklendezés bekövetkezni. Ez a veszély, ettől félünk mi. Hogy ez ne történjen meg, ezért kell gyorsan elpusztítani a kullancsot az állaton. 
S: Tehát így működnek ezek a szerek. 
K: Semmiképpen lehetőleg ne alkalmazzunk olyan készítményeket, amiket a régi időkben így ajánlottak, tehát mint a Polybé, volt, aki beszedett egy erdei séta előtt egy doboz Polybét. 
S: Emlékszem, egy időben divat volt, mert annak van egyfajta bőrön át is érezhető szaga. 
K: Valóban riasztja a kullancsokat, de nekünk nem elég, hogy riasztja a kullancsokat, nekünk egy biztos védelem kell. És erre tényleg az akkreditált, állatorvosilag is igazoltan működő készítményeket használjuk. 
S: Lehet rangsorolni? 
K: Nekem a pácienseim között vannak olyanok, akik a tablettás készítményekre esküsznek, van, aki a spot-on-ra, van, aki a nyakörvre.
S: Karcsika a tablettásra esküszik. De soha senkit nem gondolom, hogy én rá mernék beszélni bármire is, mert valaki meg azt mondja, hogy azt nem szabad, hanem legyen a cseppentős. 
K: Én ugyanezt mondom a pácienseimnek, hogy próbáljon ki többet akár és amelyik a legbiztonságosabb és a legjobban bevált, azt használja. De ne úgy, ahogy a közelmúltban egy nagyon kedves idős hölgy használt egy spot-on készítményt. Nem értette, hogy miért van tele a kedvence parazitákkal, holott rátette a spot-on rácsepegtető készítményt. De hogy tette rá, csinált egy kis lyukat a kis fiolán és a nyakára rátette az állatnak. Hát ez tipikusan egy olyan tévhit, nem vicc, valóban rátette, csak nem megfelelően használta. De visszatérve és a viccet félretéve, nagyon fontos az, hogy a használati utasítást tartsuk be és lehetőleg azokat az időtartamokat, tehát ha egy hónapig tart, akkor havonta, ha három hónapig, akkor három havonta, és mondjuk egy nyakörv esetében vannak ilyen hat-hét hónaposak, azt tartsuk be. 
S: Tehát ezeket cseréljük le. 
K: Cseréljük le. 

S: Azt nem tudják meggátolni, hogy a kullancs ne menjen föl a kutyára... egyáltalán felmegy vagy ráesik? És akkor lassan belebonyolódhatunk a tévhitekbe is, hiszen sokan azt hiszik, hogy a kullancs az ráesik az emberre vagy az állatra, holott sokszor azt is lehet olvasni, hogy alulról mászik fölfele. 
K: Illetőleg a leggyakoribb útja az, hogy ha mondjuk egy bozótoson átmegy az állat, rákapaszkodik. Tehát el kell képzelni azt, hogy a kullancs az így várja az áldozatát és szépen rákapaszkodik az arra futó állatra oldalról. Nagyon érdekesek egyébként ezek a tévhitek, most hirtelen eszembe jutott, hogy a pályám kezdetén, vagy harminc évvel ezelőtt, akkoriban az terjedt el, hogy a bolhák a szembe járnak inni. 
S: Annyira az terjedt el, hogy én a mai napig azt hittem, hogy ez igaz. 
K: És akkor én ezt viccesen tovább folytattam úgy, hogy a bolhanyakörv meg úgy hat, hogy átmásznak a bolhanyakörvön és a síkos felületén továbbcsúszva lezuhannak és szörnyet halnak. Hát ez nem így történik egyébként. És nem a szembe járnak inni, hanem a bolhák is vért szívnak, hasonlóképpen, mint a kullancsok. De vannak olyan álhírek, mint például az, hogy az otthonülős kedvencek, azok kevésbé vannak veszélyeztetve bizonyos betegségek által. Valóban bizonyos fokig, hogy ha nem járunk erdőbe, akkor nyilván nem fog kullancs belemenni az állatba, de jónéhány olyan kisebb kórokozó, például vírusok, nem tudnak erről, hogy ők nem fertőzhetnének meg szobakutyákat, vagy szobacicákat, akik azért ki-ki járogatnak. Tehát ők ugyanolyan nagy veszélyben vannak, sőt mi magunk cipőtalpon ezeket a kórokozókat bevihetjük kedvenceinkhez. Tehát például a vírusokra áttérve, egy macska, aki egész életét a lakásba tölti, nagyobb kockázatnak van kitéve, ha nincsen beoltva, mint mondjuk egy rendszeresen kijáró, hiszen immunológiailag teljesen szűz. Tehát alig van ellenanyaga.
S: Sokan azt gondolják, hogy a lakásban tarott állatok, főleg ugye a cicák, mert a cicákat ritkábban viszik ki az emberek, vagy általában nem viszik sétálni, azok biztonságban vannak a kórokozókkal szemben, hiszen nem mennek ki. Ez nem így van? 
K: Ez nem így van. Magam is szinte minden hónapban egyszer találkozom olyan macskanáthás vagy egyéb komolyabb fertőzésen áteső cicákkal, akik pont azért kapják el, mert sohasem oltják őket, hét-nyolc évig, és addig jár a korsó a kútra, míg az el nem törik. A gazdi a cipőtalpán visz haza valamilyen kórokozót és bizony ez az immunológiailag védtelen macska sokkal könnyebben elkapja a fertőzést. Vagy akkor szokott még kiborulni a bili, hogyha egy kóbor cicát hazavisznek. A kóbor cica az ugye már átesett ötezer betegségen, tele van ellenanyagokkal, viszont ő egy tünetmentes hordozó és visz haza egy csomó fertőzést annak az állatnak, amelyiknek semmilyen védelme nincsen. Egyébként nagyon érdekes, ha már az oltásokról beszélünk, hogy néhány évvel ezelőtt Ausztriában egy szopornyica vírus süvített végig és iszonyú károkat okozott. Rengeteg kutya elpusztult, mert hogy az osztrákok úgy gondolták, hogy ez a sok-sok oltás, a kombinált oltások kutyák esetében, ami egyébként a szopornyica elleni védelmet is biztosítja, tök felesleges. 
S: De az osztrák gazdák gondolták így vagy az osztrák állatorvosok? 
K: Az osztrák gazdák gondolták így, sőt azt gondolták, hogy nyilván ez az állatorvosoknak egy jó bevétel, de ők nem fogják hizlalni a zsíros állatorvosokat és ezért nem olttatják be a kutyáikat és lám.

S: Azt mondjuk el, bár egyébként szerintem minden kutyatartó tudja, hogy a veszettség elleni oltás kötelező, a többi az pedig a gazdán múlik, hogy be akarja-e adni vagy nem. 
K: Ez egyébként országonként változik, tehát vannak országok, ahol a veszettség oltás például nem kötelező, például Anglia, de az is érdekes, hogy vannak országok, ahol elég csak két vagy három évente beadni veszettség elleni oltást, ez minden ország egyedi regulációja. Magyarországon évente kötelező a veszettség elleni oltás. 
S: Ez helyes szerinted egyébként ez az évenkénti oltás?
K: Olyan szempontból igen, hogy ez így immunológiailag igazolható, ezt egyébként le is rajzoltam, hogy hogy is működik az oltás. 
S: Egy grafikont látok egyébként, egy fölfelé ívelő grafikont, ami hirtelen visszajön. Tehát egy nagy nagy hegy, majd egy gyors visszaesés. 
K: Így van, hát körülbelül ezt jelenti az, hogy az oltás beadása után hirtelen megemelkedik az ellenanyag, legyengített vagy elölt vírust bemutatunk a szervezetnek, a szervezet azt hiszi, hogy megfertőződött és elkezd termelni ellenanyagokat. Úgyhogy az oltásokat ezért kell megismételni évente, hogy ezt az ellenanyag szintet biztonságos szinten tudjuk tartani. Tehát nagyon fontos dolog tudni, hogy ez nem az állatorvosoknak a megélhetését biztosító nem is tudom, kitalált dolog, hanem valóban egy rendkívül fontos dolog és ezzel tudjuk biztosítani azt, hogy ne történhessen meg, ami Ausztriában megtörtént. Vagy hogy tényleg biztonságban legyen a kis kedvencünk. Hiszen egy családtagról van szó. Nagyon fontos, hogy egy szűrővizsgálatra egy öt-hat év feletti kutyát már vigyenek be az oltástól függetlenül. Egyébként úgy tudom, hogy pont ezt célozza meg a Kisállatorvos.hu-n, a közeljövőben induló Gondoskodó Hetek kampány is. Egyébként ez a Rex Kutyaotthonnak is egy nagyon-nagyon fontos szempont, hogy a felelős állattartás része az állategészségügyi ellátás.
S: Ez így van, ez szeptember 12 és 25 között lesz a Kisállatorvos.hu-n, Gondoskodó Hetek, célja, hogy vigyék állatorvoshoz a gazdik kedvenceiket. És a Gondoskodó Hetek állatorvosok közreműködésével országszerte hívja fel a figyelmet a felelősségteljes háziállattartás fontosságára. De a sikerhez a gazdikra is szükség van. És mit tehet a gazdi? Itt az ideje az éves egészségügyi vizsgálatnak, az állatorvosnál már azonnal foglalni kell az időpontot. Meg még sok minden kritérium van, ezeket el lehet olvasni a Kisállatorvos.hu-n. A kutyagazdák körében egyébként van oltásellenesség?
K: Hallottam egy nagyon érdekes vitát az oltástagadók és egy híres, a magyar médiában elég népszerűvé vált magyar állatorvos, virológus között, és a vita arról szólt, hogy de hát az oltásnak annyi mellékhatása van, sokan belehaltak az oltásba és ez micsoda szörnyűség, akkor van-e értelme annak, hogy világméretben oltják a covid ellen az embereket. És egy tök egyszerű volt a válasza ennek az állatos kollegának, azt mondta, hogy ugye amíg az étert és egyéb kezdetleges fájdalomcsillapító szereket nem fedezték fel, addig az egyedüli fájdalomcsillapítás az volt, hogy egy fát raktak az illető szájába és így kivették a vakbelét meg nem tudom, ráharapott meg kapott egy fél üveg whiskyt, és aztán jött az éter, amiről aztán utólag kiderült, hogy májkárosító meg egyéb hatása van, de tök jól aludtak tőle az emberek és bizony ő megmondta őszintén, hogy ha választhatna, hogy fél üveg whiskyt és egy harapófát kap vagy az étert, ami kicsit májkárosító, valószínű, hogy vállalná a kockázatot. Én azt mondom, hogy ha vannak modern szereink, vannak olyan készítmények, amikre azt mondom, hogy szinte száz százalékosan jól működnek, akkor miért megyünk vissza az időben, miért próbálunk kuruzsolni illóolajokkal meg fokhagymával meg Polybével, meg ilyen butaságokkal, amik lehet, hogy valami enyhe kis űző hatással bírnak például paraziták esetében, de hogy biztonsággal nem tudja megvédeni az állatát a gazdi, az is biztos. 
S: Az állatoknál lévő kórokozók, azok ugyanúgy mutálódnak? Most ugye mindenki hallotta a covid kapcsán a kórokozók mutációjáról, ezzel élünk együtt, pontosan tudjuk, hogy másfél-két év leforgása alatt csak a covidnál hányféle mutáció volt. Mi a helyzet a szopornyicánál, a parvonál, a veszettségnél?
K: Bizonyos vírusok tudnak mutálódni, nagyon érdekes a kérdés, most pont a közelmúltban kapott lábra az a hír, hogy a parvo vírusnak egy újabb mutánsa fertőzi az állatokat és ily módon komoly gondot okoz akár felnőtt állatokban is. Hát bizony sajnos mind a Rex Alapítvány kutyamenhelyén ezt tapasztaltuk, hogy egy nagyon nehezen kezelhető fertőzés kapott most lábra. Jelenleg virológusok vizsgáljak, hogy ez valóban egy új mutáns, de úgy néz ki, hogy ez most valóban így van.
S: Ilyenkor mi a teendő állatorvosilag, kutatóilag? Nyilván elkezdődnek a kutatások a gyógyszergyárakban. Új oltóanyag jön ki vagy a régi is jó rá?
K: Nagy valószínűséggel új oltóanyagot fognak kihozni, amelyik erre a mutánsra is hatékony lesz. 

S: Különben, amikor te kézbe veszel egy kutyát akár a rendelőben, akár a Rex Állatotthonban, mikor bejön egy új állat vagy ide is adom a kezedbe a Karcsikát, mit szólsz hozzá, felpattanok a székből. Karcsika ismerkedj meg Király Péterrel, bár ez már megtörtént.
K: Jó napot kívánok kedves Károly. Először is elvégezem rajta a korrupciós tesztet. Nagyon fontos dolog!
S: Csak mondom a hallgatóknak, hogy Karcsika nagyon kedvesen belegömbölyödött az öledbe. Szerintem a kutyák nem az állatorvostól félnek, hanem a rendelőtől, a fémasztaltól, szagoktól. 
K: Igen, a rendelőtől. Én az első naptól kezdve elhatároztam, hogy nem pácienseket, hanem barátokat szeretnék a rendelőmbe és ezért dolgozni kell. Tehát gürizni kell érte, hogy az ember eljusson odáig, hogy az ajtót már kaparják, azaz még bent van az előző páciens, de a váróban lévő az már kaparja az ajtót, hogy bejöhessen végre, megkaphassa a korrupciós kis jutalomfalatát és egyúttal egy picit dögönyözhessem őt. Ez egy nagyon fontos dolog és azért, hogy az állat felugorjon mondjuk a vizsgálóasztalra, bár most nekünk egy nagyon szuper kis hidraulikus vizsgálóasztalunk van, azért gürizni kell az állatorvosnak is. De megéri, mert a későbbiekben egy vérvétel, az egy pofonegyszerű dolog lesz, egy oltás pofonegyszerű dolog lesz.
S: Azért adtam a kezedbe a kutyát, hogy ha így először fogsz meg egy kiskutyát vagy akár egy nagykutyát, hogy mi az, amiből te azonnal megtudod azt állapítani, hogy a kutyában van-e valamilyen kórokozó. Akár külső, akár belső. Nyilván a kedvetlenség, amit már akkor látsz, amikor bejön a rendelőbe, de például most elkezdted a nyakát nyomogatni Karcsikának.
K: Ez az áll alatti nyirokcsomók helye, azt tapizom, mert tényleg, becsukott szemmel végig tudnék futni pár perc alatt az állaton. Végig mondok magamban egy ilyen kis varázsigét, ami úgy szól, hogy BÖ-NYI-NYÁ-LÉ-VÉ-EM-HU-NE-VÉ-BE-MO-ÉD, ugye ez a bőr, nyirokcsomók, nyálkahártyák, légzőszervek, emésztőszervek, hugyszervek, egyebek. 
S: De például azt honnan tudod, hogy van-e a Karcsikában bolha vagy nincsen. 
K: Kapnék egy bolhafésűt, végig túrnám a hátát. Kettő-három húzás után kiderülhet, hiszen, hogy ha ezt fésülést ráhúzom egy nedves szűrőpapírra és vannak benne ilyen morzsák, ritkán bolhát is el tudunk kapni, de a bolha ürülék hívja fel leginkább a figyelmet. A bolha ürülék ugyanis ilyen fekete morzsa, de hogyha szűrőpapírra tesszük, akkor milyen színű lesz? 
S: Gondolom marad fekete vagy fehér, vagy milyen színű lesz?
K: Nem, piros! Persze, hát vér van a bolhaürülékben, és a nedves szűrőpapíron az kioldódik és pirosra festi. Tehát egészen érdekes, piros pöttyök vannak rajta. Ezzel szinte egyértelműen igazolható. Egyébként érdemes a gazdiknak megtanulni, magam is most a közelmúltban elkezdtem gyártani ilyen kis videóüzeneteket, amiket azt tanítom, hogy hogyan kell egy állatot megvizsgálni otthon. Hol van az a határ, amikor el tudjuk dönteni, hogy állatorvoshoz forduljunk azzal a problémával vagy még ez saját hatáskörben, otthon, megguglizhatjuk. 
S: Mik azok a határok szerinted? 
K: Én azt tanácsolom, hogy minden olyan esetben, amikor nem egy egyszeri, múló problémáról van szó, egy kis köhécselés, egy kis fejrázás, ami pár perc alatt elmúlik, hanem mondjuk egy tartós tünet, tehát mondjuk azt, hogy sántít az állat, magas láza van, alig van olyan kutya betegség, ami magas lázzal jár. 
S: Láz! Beszéljünk egy kicsit arról, hogy hogy mérjük a kutyánál a lázat? 
K: A gyerekeket szoktam kérdezni, hogy mit gondoltok, a jobb hóna alatt vagy a bal hóna alatt mérjük? De természetesen egyik sem. 
S: Hát most már vannak azok a nyomógombos, távolról mérő eszközök.
K: Azok nem igazán működnek állatoknál.
S: Tehát se az orrára, se a fenekére, se a hasára ne tegyük. 
K: Annyira jól nem működnek, most viszont lehet már kapni termo chipet, egy olyan mikrochipet, amelyik bent van ugye a kutya bőre alatt és nem csupán egyedi azonosításra alkalmas, hanem a kutya testhőjét a chipleolvasóval le lehet olvasni, nem kell tehát a kutya fenekébe dugni. De egyébként a legjobb módszer még mind a mai napig, ha a fenekébe dugunk egy digitális hőmérőt.
S: Már amelyik kutya ezt elviseli…
K: Hát igen, de általában el szokták. Karcsit szerintem most már elengedem, hadd futkározzon, mert bár nagyon jól elbabáztunk. Én nagyon szeretem, ha van az ölemben egy állat miközben beszélgetek, úgyhogy mindig el szoktam kérni a gazdiktól is a kutyájukat.
S: Azt mondtad, hogy 38-39 fok az még normális. 
K: Mondjuk egy ilyen nyári időben a 39,2 is elfogadható, de efölött már mindenképpen már hőemelkedés vagy láz és feltétlenül forduljunk állatorvoshoz. 
S: És mi van akkor, ha csak száraz a nózija? Nem tudom, hogy ez tévhit, vagy egy valós problémát mutató szituáció. A száraz nózi az feltétlenül lázat jelent? 
K: Nem feltétlenül jelent lázat és pontosan ez az, amire szeretnék célozni. Hogyha van valaminek egy egzakt módszere, akkor ne találgassunk. 
S: Sok a tévhit különben? 
K: Rengeteg. Tehát, akár az ivartalanítás kapcsán is nap mint nap hallok, az hihetetlen. Legalább egyszer szülnie kell egy állatnak ahhoz, hogy egészséges életet éljen. 
S: Ez tévhit? 
K: Hát persze.


S: Nagyon sokszor lehet azt hallani, hogy hát a kutyáknak is van lelke, személyisége és én is hallottam már azt, hogy egyszer legyen egy alom, amivel kianyáskodhatja magát egyszer egy életben és utána pedig el kell végezni az ivartalanítást. Akkor ez nem így van szerinted?
K: Nem, ez egy abszolút tévhit. De hát az is hazugság, hogy megváltozik a viselkedésük. Nagyon érdekes, hogy az sem igaz, hogy egyszer tüzelnie kell, hiszen pontosan az amerikai statisztikák azt igazolták, hogy ha már csak egyetlen egyszer ivarzott az állat 15, ha kétszer tüzelt, akkor már 30 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy a későbbiekben emlődaganata legyen. Tehát állategészségügyi szempontból az ivartalanítás mindenképpen egy előnyös dolog. Ugyancsak amerikai statisztikák igazolják, hogy 3, ad absurdum 5 évvel hosszabb ideig él egy ivartalanított állat, mint a nem ivartalanított társa. Az, hogy elhízik, az sem igaz. Ez egy tévhit. Nyilván otthonülősebb lesz, hiszen nem hajtja annyira a vére, de hogyha megfelelő minőségű, alacsonyabb kalóriatartalmú, ivartalanított állatok számára készített tápot kap, akkor biztos nem fog elhízni, főleg, hogy ha ez megfelelő mozgáslehetőséggel párosul. 
S: Mi a helyzet a fiúkutyák ivartalanításánál? Ugye ott általában az a helyzet, hogy a gazdák közül a férfi azt mondja, hogy márpedig az én kutyám nem lesz kiherélve. 
K: Igen, ezeket szoktam én férfisoviniszta gazdinak nevezni. 
S: Ez egy hibás szemlélet szerinted? 
K: Olyan szempontból igen, hogy egyrészt az a szerencsétlen kutya, amelyik mondjuk egy lakótelepen van tartva és mondjuk érzi ezeket a kitűnő feromonokat, kitűnő illatokat és szeretne csajozni, hiszen őt az ösztönei arra irányítják, hogy szaporodjatok, sokasodjatok. Őneki semmi másról nem szól, nem az örömszerzésről szól, hanem ez egy ösztönös dolog. Hogyha ő nem érvényesítheti ezt, mert nem tud betörni a szomszédba, hogy találjon egy tüzelő szukát magának, és a gazdája sem engedi, akkor mit csinál az állat? Szenved.
S: Akkor jön a lábtörlő, akkor jön a gazdának a lába, illetve a nem tudom, a plüsskutya, akit gyakorlatilag meg akar erőszakolni. 
K: Így van, tehát ennek az állatnak egy áldás az ivartalanítás. A gyerekeknek szoktam mondani, mintha egy lakatlan szigeten étlen-szomjan van az állat és jön a jótündér és azt mondja, hogy álmot bocsájtok rád, és eltávolítom az éhség-központodat. Kicsit ilyen ez a dolog. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy áldás, azon túlmenően, hogy a fiúkutyák esetében a prosztataproblémák, a hererák és csomó egyéb ivarszervvel kapcsolatos probléma egy csapásra megszűnik. 
S: De azért ott is lehet ez egyéniségfüggő? Hiszen ismerünk vagy láttunk már olyan kutyákat, hogy valóban minden lábtörlőre rámennek, de van, amelyik tényleg csak akkor borul el, ha a közelben ivarzó szuka kutya van. 
K: Valóban ez egy egyéni elbírálás alá is esik, tehát nem minden áron kell a fiúkutyákat kasztrálni, de ahogy említettem, állategészségügyi előnye mindenképpen van, tehát ez a későbbiekben, főleg idősebb korban, amikor ez vizelet ürítési vagy széklet ürítési problémákat okoz, prosztatamegnagyobbodás, prosztatatumor, prosztatagyulladás vagy éppenséggel egy prosztata hypertrophia, akkor viszont az ember elgondolkozik azon, hogy óh, Istenem, azt az egyszerű kis húsz perces műtétet miért nem szántam rá annakidején. 
S: De ezt a döntést ti minden esetben természetesen meghagyjátok a gazdának, döntse el ő vagy pedig megpróbáljátok rábeszélni? 
K: Én nem beszélek rá senkit, de elmondom a saját tapasztalatomat a saját állataim is ivartalanítva vannak, van fiú kutyám is, lány kutyám is, négy, úgyhogy válogathatok közöttük, mindegyiknél csak az előnyére szolgált az ivartalanítás. 
S: De mi van akkor, ha valaki azt mondja, hogy márpedig ő egyszer szeretné, hogy legyen egyszer a kutyájának egy saját alomja és szeretne így nagymamáskodni a kiskutyákkal? Azt is el kell fogadni, nem? 
K: Elfogadom azt is, de azért elmondom, hogy a kutyatenyésztés, az egy szakma, egy hivatás, egy nagyon komoly felkészülést igénylő dolog. Akár egyetlenegy szülésbe is belepusztulhat a kedvence. De annyi kóbor állat van a mai világban, hogy óriási nagy luxus lenne az, hogy megengedjük magunknak, hogy csakúgy kedvtelésből, azért, mert mi szeretnénk látni kölyökkutyákat, azért létrehozzunk egy almot, hiszen abból, nem tudjuk, hogy hova fognak kerülni majd azok a kiskutyák. 
S: Itt már most kijött belőled a Rex állatvédő is. Naponta körülbelül hány kutyát hoznak be hozzátok vagy hetente hány kutyát visznek be hozzátok átlagban. 
K: Az alapítványhoz egy évben 400-450 kutya és macska kerül be. 
S: Naponta egy-másfék kutyát bevisznek hozzátok. 
K: Igen, és körülbelül egy kutya vagy macska kerül gazdához. Majdnem ugyanaz az arány. 
S: És ez tulajdonképpen mindig a felelőtlen szaporítás következménye. 
K: Így van. Van egyébként egy teoretikus számítás: hogyha egyetlen egy macskapár, Cirmi és Mirci egy balzsamos nyáréjszakán egymásba szeretnek és két hónap múlva – mert ennyi vemhességi idő – születik 3,6 de vegyünk egy kerek számot: 4 kiscicájuk. Tavasszal és ősszel is négy kiscica az nyolc kiscica egy évben. Az ő kiscicáik is ugyanígy szaporodnak, ők is csak négyet hoznak világra tavasszal és ősszel, ez nem sok, ennél sokkal többet szoktak, akkor kilenc esztendő elteltével mit gondolsz, hány utódjuk származik? 
S: Hát gondolom most valami nagyon nagy számot kéne mondanom….
K: Nagyon nagy számot mondok: 11 millió. Tehát Magyarország lakosságának számát is meghaladó macskamennyiség származik 9 év alatt egyetlen macskapártól, ha csupán nyolc kismacskájuk van egy évben és az utódok is ugyanígy kölykedzenek.
S: Döbbenetes. 11 millió. Jól hallottam.


S: Beszéljünk még egy rövid ideig a tévhitekről, ugye a tévhitek nagy áldozatai a fekete színű állatok, főleg a fekete színű cicák, de különben kicsit a kutyák is, nem? Tehát ők a lúzerek a társadalomban, a fekete színűek, nehezebben fogadják el őket. 
K: A fekete nagytestű hím kutyák pontosabban, ezeket mi ragadós kutyáknak szoktuk hívni, angolul is ez a kifejezés „sticky dog”, menhelyeken tényleg ezeket viszik el a legnehezebben. 
S: De miért? 
K: A fekete kutyák esetében nem tudom, hogy mi a helyzet, ugye macskáknál tegyünk kivételt, a sátánisták nagy szeretettel szokták a fekete macskákat vinni. Természetesen nekik meg nem adunk. Úgyhogy ily módon a fekete macskák jobban ottragadnak, de szerencsére ez a tévhit már nem nagyon él, tehát ezzel már sokkal ritkábban szembesülünk. De azért valóban, bizonyos állatokat kevésbé preferálnak a menhelyen, örökbefogadás szempontjából. De ezeknek a ragadós állatoknak külön szoktunk egy kampányt indítani, hogy kívánatosabbá tegyük őket. 
S: Te különben hiszel a fekete macska legendájában? Tehát ha éjszaka vezetsz és átrohan elötted egy fekete macska – hogy van jobbról balra vagy balról jobbra, melyik jelenti azt, hogy valamilyen probléma fog bekövetkezni?
K: Természetesen én ilyenben nem hiszek, a jóistenben hiszek, de ez teljesen tévhit, ugyanígy tévhit az is, hogy mondjuk annak idején emlékszem, hogy… azaz például a fordítottja igaz, azaz macskák esetében, amit például az angolok megfigyeltek meg az egyiptomiak is, hogy a macska az istenséggé növekedett számukra azáltal, hogy rengeteg betegséget terjesztő rágcsálót pusztított el. Az ókori Egyiptomban is Básztet istennő képében tisztelték a macskát és a későbbiekben az angol hajókon is macskák nagy tiszteletben álltak, hiszen rengeteg komoly, embert elpusztító betegséget tudtak megelőzni. 


S: Utolsó gondolat, tényleg a legutolsó gondolat: ugye nemsokára egy szép évforduló lesz a Rex állatotthon életében. Hány évesek lesztek?
K: Harminc. Harminc évesek. 
S: Az kemény!
K: Ez kemény! Valaki kérdezte, hogy mire vagyunk a legbüszkébbek, és azt mondtam, hogy megéltük ezt és nem csak hogy megéltük, mert Magyarországon nem sok harminc éves civil állatvédő szervezet van, hanem folyamatosan prosperálunk és egyre újabb és újabb álmokat valósítunk meg. Most a nagy álmunk, és nagy valószínűséggel a közeljövő utolsó nagy álma egy oktatóközpont. 
S: A Rex oktató központ!
K: Igen, mi úgy neveztük, hogy Felelős Állattartás Háza, ez az oktatólétesítmény az ország minden részéből idejáró diákoknak fog egy alapfelkészültséget biztosítani ahhoz, hogy felelős gazdijai legyenek egy majdani kis jószágnak, egy majdani családtagnak, akit magukhoz fogadnak. És ennek keretében rendszeres programokat, előadásokat, illetőleg nyári táborokat szervezünk a gyerekek számára. Sajnos egyelőre saját erőből kell ezt megoldjuk, úgyhogy a teljes társadalom összefogására szükségünk van, hiszen állami támogatásra nem számíthatunk. 
S: Ezért fontos az az egy százalék az adó évek végén. Hány kutyát adtatok örökbe ez alatt a harminc év alatt -kutyát és cicát?
K: Közel 20 ezer állatot. 
11. Elköszönés
S: Elképesztő szám, gratulálok hozzá! Ez volt a Kisállatorvos podcast első adása, köszönöm szépen, hogy itt voltál és mit szólnál hozzá, hiszen van még egy csomó téma, ha nemsokára újra folytatnánk? 
K: Kész örömmel! Rengeteg minden van még bennem, úgyhogy szívesen!
S: Sok mindenről tudunk még beszélni szerintem!
K: Persze, bőven. 
S: A Kisállatorvos podcast különben interaktív podcast, megpróbálunk minden kérdésre válaszolni, ezeket a kérdéseket föl tudjátok tenni a Kisállatorvos.hu Facebook oldalán és az elkövetkező adásokban remélhetőleg minden kérdésre választ fogtok kapni. Karcsika, jómagam Sváby András, néhány hét múlva folytatódik a Kisállatorvos podcast.